Chrestomathia


Az alábbi „elektronikus chrestomathia” – a záróvizsga-tételeknek megfelelően összeállított, szabadon vagy ELTE eduID-vel elérhető és letölthető tanulmányokat és könyvfejezeteket tartalmazó, rendszeresen frissített olvasmánylista – a hagyományos egyetemi jegyzetet és szöveggyűjteményeket kiváltó módon segítheti a hallgatók felkészülését, együtt az egyes kurzusok konkrét szakirodalmával.

 

1. A balkanisztika mint diszciplína; a térség mint sajátos régió 

- Hajdú Z.: Az intézményes Balkán-kutatás Magyarországon 

- Niederhauser E.: A kelet-európai fejlődés egysége és különbözősége (668–681. oldalak) 

- Schöpflin Gy.: Délkelet-Európa fogalmának meghatározása 

- Todorova, M.: A Balkán

 

2–3. A Balkán története I–II. 

Szeberényi G.: A Balkán, 800 k.–1389

Barbarics-Hermanik Zs.: Az oszmán uralom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában

Hornyák Á.: A Balkán története a 18–20. században

Jelavich, B.: A Balkán története. 18–19. század

Jelavich, B.: A Balkán története. 20. század

- Juhász J.: Háborúk a Nyugat-Balkánon  

- Palotás E.: A Balkán-félsziget  

- 20. századi egyetemes történet I. (A délkelet-európai államok)

 - Bottoni, S.: A várva várt Nyugat (A délkelet-európai államok) 


4–6. Politikai földrajz I–III. (Horvátország, Szerbia, Románia)  

- Barabás T. J.: Románia; L. Bencze E.: Horvátország; Ördögh T.: Szerbia 

- Bíró L.: Szerbia-Montenegró; Kocsis G. – Szabó R.: Románia; Sokcsevits D.: Horvátország  

- Juhász J.: Az illiberális demokrácia milosevicsi példája

- Orosz A.: A demokrácia állapota a Nyugat-Balkánon

 

7. Délkelet-Európa a modern nemzetközi kapcsolatok rendszerében (regionális helyzet; a nagyhatalmak és a térség) 

- Braun A.: A stabilizáció kérdései a Nyugat-Balkánon

 - Endrődy-Kovács V.: A nyugat-balkáni államok gazdasági érettsége; Háry Sz.: Védelem- és biztonságpolitika; Mocsáry P.: Az EU érdekei bővítésben; Vincze D.: A nagyhatalmak és a Nyugat-Balkán 

- Juhász J.: Az EU és a Nyugat-Balkán ma; Novák T.: A Nyugat-Balkán gazdasága 

- Ördögh T.: A Balkán geopolitikai szerepe 

- Szilágyi I.: Regionális együttműködés és EU-integráció a délszláv térségben

 

8. Interetnikus viszonyok, kisebbségi kérdések 

- Bárdi N. – Fedinec Cs. – Szarka L. (szerk.): Kisebbségi magyar közösségek a 20. században (A 6. fejezet  – A rendszerváltástól napjainkig – megfelelő részei)  

- Egeresi Z.: Mozgalom a Jogokért és Szabadságért; Tóth N.: A vajdasági „autonóm” pártrendszer; Bakk M. – Székely I. G. – Toró T.: Az erdélyi magyar pártrendszer

- Győri Szabó R.: Kisebbség, autonómia, regionalizmus (293–352. oldalak)

 

9. Magyar-balkáni kapcsolatok

- Ábrahám B.: A Balkán képe a 19−20. századi magyar geopolitikai és tudományos gondolkodásban

- Braun Zs.: A magyar−román kapcsolatok alakulása 

- Gosztonyi K.: Magyarország érdeke a nyugat-balkáni bővítésben (47–58. oldalak) 

- M. Császár Zs.: A magyar–balkáni kapcsolatok egyes dimenziói a 21. század elején; Juhász K.: A magyar vállalatok terjeszkedése a volt jugoszláv államokban 

- Pap N.: A magyar Balkán-politika kihívásai 

- Szilágyi I.: A magyar külpolitika és a délszláv térség 1990 után