2022. október 11-én, kedden került sor
Márkusz László doktori disszertációjának (A szerb és az albán nacionalizmus küzdelme Koszovóban, 1878–2018)
nyilvános védésére, amelyet a bizottság a maximális pontszámra (100%, summa cum laude) értékelt.
A felkért bírálók (
Tálas Péter CSc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, az NKE Stratégiai Védelmi Intézetének vezetője; és
Mészáros Andor PhD, az ELTE BTK Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztika Tanszékének habilitált egyetemi docense) méltatták a dolgozat tudományos eredményeit, kiemelve a szerb és az albán nacionalizmus részletes vizsgálatát, valamint a nacionalizmuselmélet iskoláinak és a szerb, illetve az albán nemzet- és államépítés folyamatának alapos bemutatását.
Témavezetői nyilatkozatában
Juhász József DSc aláhúzta, hogy a doktorjelölt
kutatóként és diplomataként már a doktori tanulmányai
előtt igen alapos és sokoldalú ismeretekkel rendelkezett a nyugat-balkáni
térségről, s azon belül a szerb-koszovói viszonyról.
Márkusz László 1997-től öt évig diplomataként szolgált Magyarország szarajevói nagykövetségén. Öt évig az Európai Unió Tanácsában dolgozott nemzeti szakértőként, majd négy évig Brüsszelben (2005–2008), és egy évig Grúziában/Georgiában (2009). Öt évig Magyarország nagykövete volt Pristinában (2015–2020). Több alkalommal egyetemi kurzusokon tanított a Nyugat-Balkán témájában az ELTE Állam és Jogtudományi Karán, az ELTE Bölcsészettudományi Karán, illetve a Zsigmond Király Főiskolán. 2020 óta a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. 2022 júniusában, a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában jelent meg eddigi leghosszabb monográfiája, amelynek címe:
Koszovó története Dardániától a brüsszeli dialógusig.
